Kicsit időhiányban vagyok, ezért egy egészen személyes dolgot szeretnék megosztani ma veled, mert ehhez nem kell "anyagot gyűjteni".  ;)

Kicsit furán vagyok összerakva mások szerint, mert úgy tudok dolgozni, mint egy gép. A minap is egy új ügyfél témájában írtam egy cikket a kavicskertekről. Előzetesen erről csak annyit, hogy soha nem voltam kertész, nem olvastam idevágó szakirodalmat se sajnos, csak átfutottam néhány oldalt a neten, aztán rittyentettem egy olyan cikket, amire Orsi is csak hitetlenkedve ingatta a fejét, hogy nem hiszi el, hogy nem vagyok 20 éve kavicskertépítő.. 

Ezzel a mementóval csupán azt szerettem volna megmutatni, hogy milyen gyorsan át tudok szellemülni egy-egy témában. Szokták mondani, hogy "teher alatt nő a pálma", és ez valóban így van. Én a munkaidő 110%-át 110%-on pörgöm végig, és a feladatok határidejét az esetek 98%-ban nem csak tartom, de jóval előbb is végzek. 

Hülyeség, de azt hiszem van egy kapcsoló, amit átbillentek amikor jön egy feladat és gyorsan megcsinálom. (Persze akad olyan dolog, amit én is tologatok kicsit, hogy összeálljon a fejemben, de a nagy átlag az, hogy csettintésre írok.)

Hiszek benne, hogy ez azért működik, mert szeretem azt, amit csinálok. Sőt, rajongok érte. :) 

Bízom benne, hogy  a saját munkáddal kapcsolatban te is érzed ezt a "flow" élményt vagy "szerelmet", ahogy én szeretem hívni. 

Persze ahhoz, hogy ez ilyen könnyedén menjen óriási önfegyelemre is szükség van. Kiskoromtól fogva arra neveltek a szüleim, hogy a feladatokat mielőbb meg kell oldani, a munkának el kell készülnie, utána lehet pihenni, játszani, TV-t nézni.. de csak akkor, ha már minden rendben van, minden elkészült... (először vetünk, utána aratunk) Azt hiszem ez az egyik legnagyobb motivációm. 

Az, hogy haladjunk, tudjuk le a kellemes, vagy éppen kellemetlen kötelezettségeket, aztán jöhet a (második műszak, mint háziasszony) pihenés. :)

Általában a feladatokhoz is pozitívan közelítek én kihívásokat látok, míg mások problémákat...

Sajnos az egyik legidegesítőbb jellemvonásom is pontosan ebből fakad, hogy a környezetemtől is elvárom ugyan ezt a pörgést, és célorientáltságot. Nem tudok igazán kikapcsolni, leakadni a feladatokról, mindig találok tenni valót. :)  (még a nyaralás alatt is, képes voltam 6-kor kelni, és elmosogatni, elrámolni az esti buli után, mert idegesített a rumli.. az elvégzetlen munka :) )

De ez mindegy.. csak azt szerettem volna bemutatni neked, hogy igenis létezik az a fajta elhivatottság és szerelem a munka iránt, ami (beteges) hegyeket tud megmozgatni, úgy hogy közben el se fáradsz! 

Remélem te is megtaláltad már magadban ezt a motivációt, ha igen, akkor biztos vagyok benne, hogy  a vállalkozásod sikeres és fejlődő lesz!